2014. február 9., vasárnap

7. fejezet.


Május van. Végre. Egy nagy adag palacsintával ünnepeltem meg reggel. Azután elfogyasztottam egy forrócsokoládét,és pizsomába lesétáltam  a lépcsőház földszinti postaládáihoz. Kivettem a leveleimet,és elindultam felfelé. 
Ahogy nézegettem a leveleket,hirtelen egy "furcsa" irat tárult elém. Egy ideig csak néztem,mivel az elején az volt ráírva, hogy "Hannának,sok szeretettel". Nem tudom,ki írhatta,de ki kellett bontanom azonnal. 
Ahogy fölértem már elkezdtem olvasni a levelet. A levél így szólt:
------------------------------------------------------------------------------------------
"Drága Hanna!
Köszönöm,hogy elolvasod a levelem. Nagy fájdalommal írom ezt neked.
El kellett hagynom az országot egy kis időre. Nagy nehezen kellett elmennem,de nem soká vissza fogok menni. Sajnálom.Nagyon hiányozni fogsz nekem. Nem tudom,hogy tartsam veled a kapcsolatot,de az biztos,hogy egy ideig rólam nem hallasz. Ne aggódj, nem rossz okokból mentem el. Kitartás,szeretlek! "
 Olivér
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Míg olvastam kint álltam a hideg lépcsőházban. Mire a végére értem, sírás fogott el...Elhagyta az országot.Nem fogom nélküle kibírni. Most már Ritára sem számíthatok...Pont  ez hiányzott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése